Marcel 13 éves, mikor a családjával a „Nyócker” színes, zajos, rémisztően forgatagos világába költözik. Mikor a vén bérház padlásán rátalál Volna-K-ra, az ősi rádió adó-vevőre, ötlete támad: félelmeit, örömeit, gondolatait mind az éterbe küldi, miközben az elhagyatott templom titkát is megfejti. A Lúzer rádió az Égigérő fű, a Keménykalap és Krumpliorr és a Szeleburdi család sokak által szeretett világába repíti el az olvasót.

Saját vélemény: Bár még nem vagyok olyan idős, csak tizenhét leszek idén (2015), mégis összeszorult a szívem, miután kiolvastam. Visszatértek a régi emlékek, mikor 6-10 évesen a barátaimmal sötétedésig kint voltunk a játszótéren, és nem volt semmi gondunk, csak az apró "meghúzta a hajam" féle hisztik. Azt hiszem, kimondhatom, kedvenc magyar íróm Böszörményi Gyula lett. Végig mosolyogva olvastam, úgy mutatta be az író mindenki problémáját, elnagyolva, már-már gúnyosan. Pet(ra) karakterét nagyon imádtam, főképp a Való Világos szégyenkezős beszólását... :) Böszörményi egyszerre boncolgatja Magyarország mai problémáit, egyszerre világít rá, hogy elfogadónak kell lenni, nem biztos, hogy minden az, aminek elsőre tűnik, és megmutatja, hogy akarattal mindent el lehet érni - még egy négytonnás elefántot is lehet bérelni... Csodáltam, hogy főszereplőnk milyen élettel teli, talpraesett fiatal, aki nem retten meg egy Olga nénitől, vagy a saját gyilkosától sem... :) Szerettem, és már várom, hogy megszerezhessem a következő részt, a Cápa-csapda hadműveletet...

Miután megmondtam neki, hogy ilyen önpusztító, egészségtelen dolgokra nekünk nem telik, kijelentette: amint betölti a tizenhatot, bosszúból jelentkezni fog a Való Világba, és akkor aztán szégyenkezhetünk miatta.