El tudod képzelni, hogy életed első szerelme a szakítás után megjelenik egy másik pasival a következő koncerteden?
Amíg gondolkodsz, eláruljuk, mit tett Nick, a fellépő zenekar basszusgitárosa. Mielőtt még az excsaja odaért volna hozzá gratulálni a szuper jó koncerthez, megkért egy lányt a közönség soraiból, hogy legyen pár percre a barátnője. Nem tudhatja, kivel kezdett, de ki fog derülni. Mégpedig egyetlen pörgős éjszaka alatt! Vajon Norah és Nick útja tényleg csak egy csók erejéig keresztezi egymást? Vagy mit tartogat ez a zenés, hajnalig bulizós, egymás nyomában rohanós, végtelennek tűnő manhattani éjszaka Nick és Norah számára?

Csak azért olvastam el, mert David Levithantól nagyon szerettem a Nap nap után-t, és hát ha egy könyv írásához neki is köze van, az rossz nem lehet. Hát, tévedtem.
Gyorsan elmondanám azt, ami a leginkább zavart; a mérhetetlenül sok káromkodás, és itt ne a "hülye" szintűre gondoljatok, hanem a "kib.szott, k.rva, b.szdmeg, s.ggfej" kategóriára. Alapjáraton nincs bajom a káromkodással egy könyvben - ha ezt igényli a történet háttere. De itt erre nem lett volna szükség. Lehet - sőt biztos - hogy beteg dolog, de számoltam a trágár kifejezéseket, a végeredmény pedig magáért beszél:

190 oldal/229 káromkodás

Na, ez már sok volt.

A történet egy éjszakát karol fel, és érdekes lehet, de mire kiolvastam, én is elfáradtam, kócosnak, csapzottnak éreztem magam, mint aki egy jól sikerült éjszakán van túl.
Benne van minden, ami egyenlő a mai fiatalokkal: drog, véget nem érő bulizás, szex első találkozás alkalmával, ribanckodás.

Nekem hatalmas csalódás volt ez a könyv, főként azért, mert volt bennem egy elvárás a Nap nap után, de meg sem közelítette azt a színtet, amit meg kellett volna. Igénytelen volt, mégis igényes. Odafigyeltek arra, hogy valóságos legyen, ugyanakkor a rengeteg trágárság igénytelenné is tette.

A taxis a fékbe taposott, olyan erősen, hogy eldobtam a kekszeket. Szó szerint. A fékezéstől padlót fogott az Oreo.