A brit kisvárosban élő Penny Porter úgy akarja legyőzni szorongásos rohamait, hogy blogot indít, és ismeretlenekkel osztja meg érzéseit, gondolatait. GirlOnline álnéven bele is vág, de egy szerencsétlen baleset elrettenti a folytatástól. Penny és családja a karácsonyt New Yorkban tölti, ahol a lány megismerkedik (és fülig beleszeret) egy izgalmas és sármos zenész srácba. Pár nap alatt megfordul velük a világ, Noah a legjobb dolog, ami Pennyvel történhet, és a lány azonnal világgá is kürtöli újdonsült boldogságát a blogon… csak azt nem sejti, hogy ezzel lavinát indít el, és nemsokára több ellensége lesz, mint ahány barátja…
Vajon megbízhatsz a legjobb barátodban, ha a szerelem a tét? És a szerelmedben, ha a boldogság?

Először is, Zoe Sugg megtanulhatna spoilermentesen írni. Olvastam már a Csillagainkban a hibát, ennek ellenére beleképzeltem magam egy olyan személy helyzetébe, aki még nem, de tervezi. Erre a Girl Online megajándékozza egy brutálnagy CSH spoilerrel. 

Eleinte nagyon örültem, hogy nem rögtön a történet elején jön a nagy szerelem, és nem is úgy tálalja, mint a legtöbb ilyen típusú könyvben. Én is blogolok, szóval a blog-része kifejezetten tetszett, viszont az a klisékkel teli folytatás... és az eltúlzott szerencsétlenség, ügyetlenség... Bevallom, én is elég béna vagyok, úgy mindenben, de a könyvbeli történések már egyáltalán nem reálisak. Pláne nem az, ami New Yorkban történik.
 

Oké, a fenti sorokat olvasás közben írtam. Szóval most levezetem a feszültséget, ami a könyv miatt gyülemlett fel mennem. frgeijfrhodcjsejhfkdswjfoiwejiojklsajdklsa. Oké. Ennyi elég lesz. Szóval. Mi ez a... fekália? Nem több, mint egy tinilány - holott Zoe 24 évesen írta a könyvet - álmodozása. Nem tudom, mi minősül spoilernek ennél a könyvnél, megpróbálok annyira nem lelőni semmit. Esetleg Zoet. 
Egy tündérmese az egész, tényleg csak egy szimpla álmodozás. Valahol mélyen minden tini arról álmodik, hogy elutazik New Yorkba, ahol beleszeret egy brutálhelyes srácba, ráadásul pont az ő házukban laknak. 
Ha 5-6 évvel fiatalabb vagyok, lehet, hogy tetszik, de én az ilyen sztorikból már kinőttem. Végig olyan érzésem volt, mintha egy fanfictiont olvasnék. A borítót tekintve pedig hatalmas kérdőjel villog a fejemben: a történet télen játszódik, akkor mi a francot keres a borítón csupa nyári kép? Értem én, hogy a lány fotós, és ezt próbálja szimbolizálni, de ettől függetlenül választhattak volna téli képeket is.

Nem tudok úgy írni a könyvről, hogy ne idegesítsem fel magam. Borzasztó!!! Ezt olvasni kell, hogy az ember megértse, miért mondom ezt róla. 

Általában szeretem a hétfőket. Tudom, tudom, őrült vagyok! De nem tehetek róla – mindig is izgalmasnak tartottam egy új hét kezdetét. Egy újabb lehetőség, hogy mindent újrakezdj az előtted lévő hét új nappal – mint egy mini Újév.